Gönczi Gábor elefánttal közlekedett
Posted on 26 október 2010
Balin nemcsak az találja meg a számításait, aki az „elbújós” romantikára vágyik, hanem az is, akit megragad az emberiség történetének többezer éves lenyomata, Ázsia semmivel nem összhasonlítható illata, és az istenek valódi közelsége. Már a szállodánk recepciója meglepetéssel vár: gyönyörű, balinéz táncosnők hófehér selyemruhában táncolnak bambuszok és tikfák halk ütemére. Az első koktél elfogyasztása után elbizonytalanodtunk, hogy a tengerpartra települt éjszakai bárban pihenjük- e ki az utazás fáradalmait, vagy a simogatóra hűtött szobában, amely Jurassic Parkot idéző buja trópusi kertre néz. Az első két nap csak a szálloda, és a benne található éttermek, fürdők felfedezésére elegendő. A bejáratnál alkalmi sofőrök ajánlják fel szolgáltatásaikat, 40-50 dollárért akár egész nap mutatják, magyarázzák a környék lenyűgöző látnivalóit. 
Dzsungelek, vulkánok között vezet az út abba az aprócska faluba, ahol ebéddel egybekötött túrákon, elefántháton fedezhettük fel a környéket. Hazafelé megálltunk Kuta Beachen, ahol engedtünk a csábításnak, és betértünk egy kétórás kényeztető masszázsra. Sofőrünk megvárt, késő éjszaka volt, mire hazatért velünk. Aki titokban eljegyzésre készül, ajánlom figyelmébe a Jimbarant, amely egy hosszú tengerpart, szorosan egymás mellé telepített éttermekkel. Az asztalok olyan közel vannak a vízhez, hogy vacsora közben akár bele is érhet a lábunk, éjszakára csak a fáklyák világítanak, és a tengerparti zenészek kívánságra bármit eljátszanak (bár leginkább a Wonderful World-öt tudják). Tanah Lot kihagyhatatlan, és aki eddig nem morzsolt el könnycseppet, nézze meg ott a naplementét. Esténként, az előbb emlegetett istenek ott mondanak köszönetet, hogy a mesék és legendák épp erre a szigetre száműzték őket!
Még nincs válasz. Legyél Te az első hozzászóló!