32. Álomút – Provence
Posted on 20 április 2011
Nehezen megy az ébredés így, korán reggel, de tudom, hogy minden egyes nehézkes, hajnali mozdulat közelebb visz ma álmaim útjához: Provence-hoz!
A repülő vár rám és kis családomra, irány Párizs, majd onnan Avignon… vagy talán Marseille? Még nem döntöttem el! Csak azt tudom, hogy Provence már régóta csábít és hívogat. Most is, ahogy ezeket a sorokat írom, szinte orromban érzem a levendulamezők illatát, látom a citrusligeteket, hallom a kabócák hangját, érzem a roppanó szőlőszemeket… Ez a sok természeti szépség ötvöződik azokkal a történelmi és kulturális kincsekkel, melyeket Marseille, Avignon vagy éppen Arles áraszt magából. Ki nem hagynám Marseille fehér sziklás tengerpartját, régi kikötőjét (Vieux Port), piacát! Kisfiammal és férjemmel megnéznénk a város legrégebbi templomát, a Notre Dame de la Garde Bazilikát. Avignonban a Pápai palotával kezdenénk a felfedezést és ellátogatnánk a híres „félbemaradt” hídhoz (Saint Benezet híd). Később beülnénk egy finom kávéra egy hangulatos terecske kis kávézójába, majd céltalanul sétálgatnánk a keskeny óvárosi utcácskákon, magunkba szívva a hangulatot. Ezt az édes semmittevést fokozva átruccannánk Aix-en-Provence-ba egy kis mediterrán kikapcsolódásra. A platánsorok között elidőznénk a helyiek magánpalotái és Aix negyven szökőkútja között. Megnéznénk a Saint-Sauveur katedrálist és a XV. századi Buisson szárnyasoltárt. Ellátogatnánk az antik és római örökségek városába, Arlesba, mely Van Goghot is olyan sokszor megihlette. Megcsodálnánk a római Amfiteátrumot, a termálfürdőket, az antik színházat.
Nimes közelében, Remoulins mellett áll a Pont-du-Gard, a híres völgyhíd, mely valaha római vízvezetékként is szolgált. Ide is ellátogatnánk! Hihetetlen mennyi mindent köszönhetünk a rómaiaknak, szinte mindenhol ott voltak és mindenhol nyomot hagytak! Megnéznék Európa Grand kanyonját, a Verdon kanyont, mely egy 700 méter mély szurdokvölgy.
Gordes városkája egy szikla tetején áll, alatta a szőlőültetvények szinte szőnyegként terülnek el. A heti piacnapot itt sem hagynám ki! Egy finom kávé mellett – a Place du Chateau terecskén – elméláznánk, vajon milyen lehet itt az élet: dolgozni a természetben és a természettel együtt, megtermelni mindent, amire az embernek szüksége van! Dolgozni a földeken, várni az esőt, majd a napsütést, hogy beérjen a termés, eladni a piacon a saját gyümölcsöket, szüretelni…és néhány hónap múlva egy este a családdal és a barátokkal a saját borunkkal koccintani! Kemény munka lenne, de édes kötelesség minden perce… Ezek után azt hiszem felkeresnénk egy családi pincészetet is, belekóstolva a helyi emberek kétkezi munkájának gyümölcsébe! Ez a pincészet lehetne talán Bonnieux közelében.. esetleg a Chateau la Canorgue Coin perdu-je…
Hol is szállnánk meg kis családommal a négy nap alatt? Talán a Hotel Cloitre Saint Louis Avignon****-ban , onnan indulnánk el felfedezni Provence-t és ott csomagolnánk össze bőröndjeinket szomorúan a visszaútra…
Ez az én Provence-om…És hogy mindez belefér-e a négy napos nyereményútba? Nos, nagyon szeretném kipróbálni!
Bendéné Simkó Judit
(Az álomút bejegyzés nyereményjátékunkra érkezett.)
Még nincs válasz. Legyél Te az első hozzászóló!